Koppány születése

2008 január 13. | Szerző: Mitak

 

 

Szóval a történet amire kíváncsiak vagytok:

2007.08.21 kedd

Reggel mentem 9.30-ra nst re. Utána, a császár miatt mentem
tovább az aneszteziológiára. Na itt 12 után végeztem. Elmentem a városba vettem
kajót magamnak, mert mentem volna a sebészetre, de a doki akinél voltam csak 1
után volt. Gondoltam Elmegyek a 36 hetes kontroll papírjaimért, ami a
kórháztól  max 500m lehet. Na féluton
járva éreztem, hogy folyik valami(12.45 volt az idő kb ). Gyorsan bementem az
sztk- ba,  megnéztem a tisztaságim ,ami
elázott , a bugyim szintén és még a nacimon is volt 2 foltocska.  Gondoltam ha már itt vagyok akkor is kikérem a
papírjaimat. Telcsiztem anyámnak, hogy akkor induljon el, mert ha lesz valam,i
ne akkor kelljen. Anyósnak is, hogy készüljön majd a cucommal befelé. Páromnak
a céghez ahol az fogadott, hogy csak nem szülünk. Mire én lehet. Sajna
kapcsolni nem tudták, de nemsokkal utána már hívott is mi van.(úgy meg volt
szeppenve) Kaptam egy sms-t a barátnőmtől, hogy benn vannak a szülőszobán, mert
fájásai vannak. Mire én visszaírtam oda tartok, mert elfolyt a magzatvíz!!

 Ezután visszamentem a
kórházba. Pont az én dokim volt ügyeletben és elcsíptem mondtam neki, hogy
valószínű elfolyt a magzatvíz. Bementünk megvizsgált (ez annyira fáááájt) és
ebből nem tudta megmondani mi van, csak annyit, hogy nyíltam kicsit, de nem
eléggé. Felvettek az osztályra.(a szülésznő megnézte a nacimat és közölte, hogy
még a nadrágja nem is vizes)  Gondoltam
magamba nem mindenkinek literszámra folyik el. Mentem uh-ra ahol is kiderült,
hogy nincsen magzatvíz már. 1,5 óra múlva szülünk. Gyors telcsi anyósnak
induljon a cuccommal, anyám már benn volt. Férjemet hívtam, hogy akkor 1 órája
van, hogy ideérjen. 15 perc múlva ott volt. Én már nem találkoztam velük, mert
rákötöttek infúzióra, és katétereztek. Olyan fájásaim voltak, hogy felmentek
80ig.Ez mind 15 perc alatt jöttek. Már kakaingerem volt.(bocsi)

16.00 kor vittek a műtőbe és 16. 17-kor megérkezett Mocsár
Koppány Attila fiam 3150 grammal és 49 cm rel. Hát sírtam 1000rel. Sajna utána
nem voltam túl jól és kaptam oxigént is. Ráadásul elkezdtem remegni.16.45-re
készen is voltak. Kitoltak és apa ott volt a baba mellett. Kicsit hagytak
beszélni minket ő meg maradt a babával ameddig engedték. Egész éjjel infúziót
kaptam. Este odahozták hozzám a fiam egy 5 percre. Reggel kiszedték a katétert
és fel kellett állnom. Na  ez halál volt.
Lányok ciki nem ciki olyan lassan keltem fel, hogy bepisiltam. Sajna ez
többször is megesett. Még jó, hogy vastagbetét volt rajtam. Másnap
átköltöztettek egy egyágyas szobába. Hozták hozzám szoptatni a koppányt. Hát
sok nem volt, de azért szopott. Péntek estig kaptam a fájdalomcsillapítókat.
Péntek déltől maradt nálam a fiam. Egyre többet szopott. Sajna a mellem az
tropára ment kennem kell, mert annyira leszopja!!  De egyre jobban szeretem.

Ma meg végre hazajöhettünk. Élljen!!!!

2006/ 1. lombik

2008 január 13. | Szerző: Mitak

 

2006

 

Január

Végre a várva várt hónap. Hónap közepén jött meg  és már hívtam is őket mi legyen. Életemben nem vártam ennyire, hogy megjöjjön. Hosszú volt a várakozás. Csütörtökön kellett menni, megkaptam a szokásos papírt, menni kellett vérvételre is. Megvizsgált a doki, majd adott egy papírt, amin rajt volt melyik nap milyen szurit mikor kell beadni. Szombaton kell elkezdenünk. Most kezdtem el parázni csak asszem. Félek a tűktől. Mentünk gyógyszertárba kiváltani a szurikat. Mit gondoltok mennyi volt 70000 Ft körüli összeget, hagytunk ott. Nem gondoltam volna. Mondjuk én a drágább módszert választottam, mert abba az a hormon van, ami a szervezetben amúgy is benn van. A másik szintetikus hormon lett volna. Fúj. Eljött a szombat úgy gondoltuk Teri néni adja be, hisz neki van kis eüs végzettsége. Nem is volt vészes a dolog. Kibírható, de azért végig nem nézném. Persze ebből ti semmit sem tudtok, hisz buli este. Minden nap 2 szuri ugyanabban az időben. Csütörtökön vissza uh- ra+vérvételre.

Doki szerint papírforma szerint alakul minden. Szépen elkezdtek a tüszőim növekedni. Talán 1 hét múlva leszívás. Minden  nap szurik ismét, plusszba kaptam egy másikat is. Ez sem volt olcsóbb, mint az előző adagok, sőt. Hétfőn ismét mennünk kellett vissza uh-ra és vérvételre. Hétfőn közölte a doki, hogy pénteken lesz a leszívás. Szerdáig maradnak a szurik és szerda este pont 20. 00-kor kell beadni a tüszőrepesztőtő. Addigra már annyira feszített a hasam, és annyit mentem pisilni, mint egy kismami. A nagyvécéről már ne is beszéljünk. Kapaszkodtam közben, mert annyira fájt már. Nem csodálom hiszen, 16 tüsző indult neki,(a két petefészkemben összesen) és azok egyesével 2 cm-er átmérőjűek. Akkor gondoljátok végig mekkorák lehettek a petefészkeim. Lassan új gagyit kell vennem. Hehehe. Pénteken 1/28ra kellett menni. Szokásos uh +vérvétel. Majd egy szobába  kísértek ahol 4 ágy volt. Gyors áttöltözés és vérnyomásmérés plussz infúzió!! Na akkor már féltem, hogy nem kelek fel. Bementünk a műtőbe ahol egy rendes (térdes)  nőgyógyászati ágy  volt, és egy nagy lámpa! Altatóorvos, nővér, embriológus, doki várt rám. Beöltöztették a lábam és leszíjjaztak.  Jött az altatás beszélgettem az altatóorvossal és kérdezgetett mit érzek. Nem akartam elaludni 3 adag altatót kaptam mire nehezen lecsukódott a szemem. Még emlékszem arra, hogy azt mondta ilyet még nem látott. Mikor felkeltem ott volt mellettem a Zoli és fogta a kezem. Azt mondta aludjak csak. Kicsit még szundítottam, de majd felkeltem teljesen.

. Sajnos nem volt zökkenőmentes, mert mondtam, hogy szédülök, és nem bírom. Nyomták belém az infúziót. Átvittek egy másik szobába, ahol egyedül feküdtem. Vizesruha a fejemen meg itattak. Sajnos nem maradt bennem semmi. Doki mikor bejött, hogy elmondja, hogy sikerült a leszívás, hát éppen csak le nem hánytam. Szegény! Úgy megilyedtek a dokik, hogy csak adták egymás után az infúziót, ki ne száradjak. Majd mikor jobban lettem elmentem pisilni, de visszafelé elájultam. Átvittek a vizsgálóba, hogy ellenőrizzék nincs-e folyadék a hasamban. Szerencsére minden okés volt, csak az altatást nem bírom. Konzultált a két doki és úgy döntöttek, hogy a tapolcai kórhárban kell töltenem az éjjszakát. Úgysem bírtam volna ki a hazautat. Legalább a leszívás jól sikerült. 15 petesejt, ami mind jó!  A kórházban éppen abba a szobába kerültem, ahol a császárosok lábadoztak. Mellettem éppen volt egy nő tegnap szült. Szemben volt a szülőszoba, ahol éppen vajúdás volt. Mint kiderült már 28 órája vajúdott. Akárhányszor kimentem pisilni, ami már nem volt a szülő részleg, megkérdezték a pocis és már szült nők, hogy megvan a gyerek?! Másnap hazahozott a férjem. Hétfőn mentünk vissza az embriókért. Mind a 15 megtermékenyült. 4 embriót kértünk vissza. 8 ment a fagyasztóba. Sajna a többi 3 nem nagyon indult neki, és ezért nem javasolták a fagyasztását! Jövő hét szerdán kell visszamenni vérvételre, hogy sikerült e. Itthon pihentem a 2 hétig. Sajnos az eredmény negatív lett!! Rossz érzés volt a dolog!! De tudtam legbelül mi a helyzet!!

 

 

2005

2008 január 13. | Szerző: Mitak

 

2005

 

Hol is kezdjem. Szeptember volt mikor úgy döntöttünk, hogy bejelentkezünk Tapolcára a meddőségi központba.(PRI) Már 2,5 éve nem védekeztünk, és már kaptam egy Clostyberg-es kúrát is a nőgyógyászom javaslatára. Ő is ajánlotta, hogy érdemes lenne elmenni egy meddőségi központba. Amúgy a mensikém mindig pontosan 28 napra jött meg, és percre pontosan megmondtam, hogy mikor indul meg. Na mindegy. Itt volt az ideje, hogy lépjünk ez ügyben valamit! Október 24-ére kaptunk időpontot. 8-9-ig kell odaérni, és előtte 5 napig, no szex. Addig sajna várni kell!

Elkérték a recepción az adatainkat, majd egy vérvételre küldtek minket. Zolinak még spermamintát is adnia kellett. Kaptam egy lapot, amit a nőgyógyászaton be kellett adni és majd szólítanak. Két doki rendel itt. Egyedül mentem be. Kérdezgettek mindenfélét, amit ilyenkor kell. Majd megvizsgált ultrahangon, kézzel és keneteket vett. Rákszűrést nem kellett, mivel fél éven belül volt nekem már. Amit így látott az alapján én rendben vagyok, persze még kellenek, majd vérvétel eredmények. Újabb vérvétel lesz  mensike 3. napján. Visszamentem a vérvételes szobába ahonnan újabb szobák vannak ott Zolit vizsgálták. Addig engem kérdezgettek róla adatokat. A doki azt mondta, ha megyünk 3. napi vérvételre akkor mennyünk be az eredményért (sperma). Furi érzés volt ott várakozni, mint a középiskola első napján. Olyan sokan vannak, hogy nem is gondoltam. Na ennyi volt az első lépésünk.

 

Sokat nem kellett várni a mensire, csak 1 hét volt. Pri ajtaján ismét átlépni. Vérvétel ismét nekem. Sajnos Zolinak rossz hírek jöttek. A sperma eredmények rosszak lettek, ezért rögtön kértek tőle egy adagot ismét. Elküldték őt is vérvételre, hátha genetikai oka van a dolognak. Egy hónap múlva lesznek meg az eredmények, mind az enyém mind az ővé. Rosszul éreztük magunkat, hisz azt hittem velem lesz a gond. Nem lepődtem volna meg rajt, hisz a családban a nagymamám (apai) méhnyakrákban halt meg. Két nagynénémnek már nincsen meg a petefészke. Illetve volt olyan is, akinek több vetélése volt. És hát a nővérem 10 évig nem tudták miért nincs mensije, mire valami hormonjai nem voltak rendben és cisztás volt (direkt a multidő). Meg sem lepődtem volna, ha én lennék a „hibás”. Rossz szó ez.

November közepe van. Visszamentünk Tapolcára. Mentünk a dokihoz aki azt mondta, hogy nem genetikai probléma okozza. Ez azért megnyugtató volt. Mentünk át a nőgyógyászatra, hogy megbeszéljük mi lesz akkor. Lényegre tért a doki, csakis a lombik jöhet szóba, rögtön azzal kezdjük majd. Zoli adjon le spermát fagyasztásra, legalább 5 adagot, csak akkor kezdjük el. Akkor úgy döntöttünk idén már nem állunk neki, hiszen legalább 5 hét mire nekiállhatnánk. 18000 Ft volt a fagyasztás. Mensi 3. napján kell jelentkezni. Ismét várakozás következett. Közben vitte Zoli az adagokat.

Mit is mondjak, beletörődtünk, ez van sajna. Én közben nézegettem neten mit hogyan csinálnak majd. Rátaláltam egy fórumra ahol lombikosok mondják el épp hol tartanak, mi történik velük. Csatlakoztam, hisz nekem is aktuális lesz a téma. Sok mindent tudtam meg a csajoktól.